A KÖTŐDÉSRŐL I.rész

Szerző: admin Közzétéve:

A KÖTŐDÉSRŐL

A kíváncsiság és a biztonság egyensúlyának biztosítása hogyan marad fenn a csecsemőknél, hogy segítse a folyamatos fejlődést?


Ez az egyik legnagyobb kihívás a fejlődéslélektannal foglalkodó pszichológusok számára, hogy megmagyarázza, hogyan alakul ki a kötődés és hogyan befolyásolja a korábbi fejlődést.
Az, hogy a gyerekek az egész világon ugyanabban az időben 7-9 hónapos kor körül kezdik mutatni a nyugtalanság jeleit, -szeparációs szorongás-ha elválnak az anyától, gondozótól, azt jelenti, hogy a kötődés a fejlődés általános jellemzője. /Thompson , 1998/ 
Ez a megállapítás, élénk vitához vezetett, melyet három fő kötődéselmélet magyarázat uralt:
S. Freud szerint, a csecsemők azokhoz az emberekhez kötődnek akiktől a táplálékot kapják, vagyis biológiai drive-ok motiválják,
E.Erikson szerint, azokhoz kötődnek a csecsemők, akikben megbízhatnak, hogy segíteni fogják őket a szükségleteik kielégítésében, és akik a bizalom érzését táplálják bennük, 
J.Bowlby pedig, úgy gondolja, hogy a csecsemők azokhoz kötődnek, akik a világ megismeréséhez biztonságos hátteret biztosítanak számukra, a kötődés biztonság érzését adja a gyermeknek, az anya pedig biztonságos hátteret nyújt , ahonnan a gyerek elindulhat felfedezéseket tenni, és ahova visszatérhet. Szerinte, a kötődés kezdeti hónapjaiban az anyák felelőssége a kötődési rendszer egyensúlyának fenntartása, hiszen ekkor még a gyerekek szűk cselekvésre és kapcsolattartásra képesek. 
Anya és gyerek között jól fejlett szabályozórendszer a kötődés. Az ilyen szabályozás kétoldalú folyamat, ami az egészséges érzelmi fejlődés érdekében társas interakciót kíván.
Szerintem kiemelten fontos még a kötődés kialakulásában a nyugtató, megnyugtató taktilis érzékelés,
mint a simogatás, ölelés, ringatás, puszilgatás.
Milyen kötődési mintázatokat ismerünk?
M. Ainsworth 1971,1978,1982, fejlődéspszichológus, azt figyelte különböző kutatásaiban, hogy a csecsemők, az anya visszatérésére milyen reakciót adnak, hiszen ez a kulcsmozzanat a vizsgálatban.
Így alakult ki három kategória kötődésre:
a biztonságosan,
a szorongó/ elkerülő, 
és a szorongó/ ellenálló
valamint rengeteg gyereket nem lehetett ezekbe a kategóriákba besorolni, így ők a rendezetlenek csoportját alkotják.
Biztonságosan kötődő:
az ide tartozó gyerekek nyugodtan játszanak a szobában míg az anyjuk jelen van, azonban ha kimegy , őket nem tudja megvigasztalni idegen, csak ha anya visszatér és karjába veszi őket.
Szorongó/ elkerülő kötődés:
amíg az anya bent van a szobában, közömbösek azzal szemben , hogy hol van az anya, ha kimegy, idegen is hatékonyan meg tudja vigasztalni a gyereket, azonban ha visszajön az anya, ezek a gyerekek elfordulnak, nem mennek oda közelséget vagy vigaszt keresve.
Szorongó/ ellenálló:
már az idegen helyzet is nehézséget vált ki, szorosan anyjuk mellett maradnak, ha anyjuk kimegy, feldúltak lesznek, ha bejön akkor sem nyugszanak meg, nem térnek vissza a játékhoz, aggodalmasan figyelik ezután az anyát.
Rendezetlen:
nem képesek rendezett, szervezett módon kezelni a feszültséget, van aki hangosan sír, van aki anya fele indul de nem néz rá, van aki az ajtó ban visít, van aki nem mozdul az anyjuk jelenlétében stb.
De vajon mik lehetnek a kötődésmintázatok okai, mik váltják ki? 
Ezt a következő posztban fejtem ki!
/forrás: Fejlődéslélektan/

Kategóriák: Szakmai posztok