SZORONGÁSRÓL
📚✂️SZORONGÁSRÓL📚✂️
Úgy tapasztalom, érzem, hogy egyre több kisgyermeket, családot érint a téma, -pláne, hogy kezdődik az iskola- így gondoltam összeszedek pár hasznos tudnivalót a lelki háttér megértéséhez. A téma igen bőséges, nem célom, -lehetetlen is-a teljeskörű ismertetése, betekintésnek, gondolkodtatónak szánom.
Az első életév végére a csecsemők hat érzelmet képesek átélni, ezek az öröm, harag, félelem, meglepetés, szomorúság és az undor. Ebben az időszakban a babák inkább félelmet, ill. a genetikailag kódolt szeparációs szorongást élik át 7-8 hónapos koruk táján. Szeparációs szorongást válthat ki a szülőről való leválás, hospitalizáció, költözés, válás, de akár az intézménybe kerülés is , pl.bölcsi.
A későbbi életszakaszban kétéves kor körül a szenzomotorium érésével együtt, egyre komplexebbé válik az észlelés, a memória, az emlékezet. Ekkor már emlékszik egy -egy korábban történt, számára kellemetlenséget okozó helyzetre, ha ez a helyzet megismétlődik, akkor már tartani kezd tőle. pl.gyermekorvosi rendelőben az oltás, vagy egy hangos jármű közeledése. Ezekre a helyzetekre a gyermek erős félelemreakciókat ad. Ahogy nőnek a gyerekek, egyre több tényező válthat ki ilyen reakciót, sír ha a sötét szobájában egyedül marad, vagy ha az oviba kerül. Ekkor a szülőről való leválás a fő probléma, ezért fontos, hogy az oviban, legyen egy felnőtt akihez kötődik, hiszen ez segíti a szorongását oldani. Jól látható, hogy különböző időszakban és intenzitással törhet elő a kisgyermekekben a szorongás.
Azt is tudni érdemes, hogy a félelem egyik formája a szorongás, amely pozitív hatást szolgál elsősorban. pl. focimeccs, vagy szereplés előtti kis izgulás segíti mind testi mind lelki szinten a koncentrálást. Akkor viszont, amikor a gyermek folyamatosan fél, hezitál, bizonytalan magában, állandó biztatásra szorul, ahol már a szorongás mértéke a döntő, ami olyan jel lehet amire érdemes figyelni. A körömrágás, a tic , szótlanság, nem barátkozás mind figyelemfelkeltő lehet. A szorongó gyermek lehet “minta”gyerek az intézményben, amit a nagyfokú elvárás okozhat, de a folyamatosan ellenálló, makacs gyermek, nagy valószínűséggel csak a szülei biztonságát keresi.Nagyon sok negatív érzést, furcsa viselkedésmintát tud okozni, a nem koruknak megfelelő mozgóképek, telefon, számítógépes játékok használata, hiszen ezeket az ingereket még nem képesek a gyerekek feldolgozni. Sem a gyorsaságuk sem a tartalmuk nem megfelelő a gyermeki agynak. Feldolgozatlanul maradt ingerek miatt félhet elaludni, forgolódik éjjel, vagy különböző területeken jelenhet meg a félelem.
Iskoláskorban már van viszonyítási alapunk a gyermekünkhöz, így ha regresszió következik be testi-lelki szinten, zártabb, sírósabb, bizonytalanabb lesz, akkor ezek a folyamatok utalhatnak szorongásra. Testi tünetekben is megjelenhet a szorongás, aminek tipikus formái a fejfájás, hasfájás, fáradtság, étvágytalanság, rosszul lét, esetleg szobatisztaságban visszaesés. Félelmet okozhat a fokozott teljesítmény elvárás, ami testi szinten izgalmi állapotot okoz, de ez nagyon könnyen át tud csapni szorongásba.
Sajnos gyakran tapasztalok generalizált szorongást is, ami nem köthető egy-egy okhoz, hanem több esemény, helyzet kapcsolódik össze a gyermekben, vált ki általános szorongást.
Az introvertált típusú gyermekek szorongóbbnak mondhatóak, az életkor előrehaladtával azonban meg tudják tanulni a szorongáskezelés módját, amivel elviselhetően lehet együttélni.
Mit tehet a szülő?
– a teljesség igénye nélkül
– biztonságot teremteni
– először otthoni légkört alakítani
– empátia
– példamutatás
– bátorítás, magyarázat, megértés
– pozitív jelzések
– önismeret
– önbizalom növelése
– környezet megváltoztatása
– ha nem változik a helyzet és olyan mértékű, akkor szakember felkeresése
Most , hogy indul a suli , egyszerűen CSAK dicsérve, támogatva, segítve vezetni Őt!
Fejlődéslélektan, dr.Bagdy Emőke, Deliága Éva, a 4 éves pszichológiai tanulmányaim.
Az első életév végére a csecsemők hat érzelmet képesek átélni, ezek az öröm, harag, félelem, meglepetés, szomorúság és az undor. Ebben az időszakban a babák inkább félelmet, ill. a genetikailag kódolt szeparációs szorongást élik át 7-8 hónapos koruk táján. Szeparációs szorongást válthat ki a szülőről való leválás, hospitalizáció, költözés, válás, de akár az intézménybe kerülés is , pl.bölcsi.
A későbbi életszakaszban kétéves kor körül a szenzomotorium érésével együtt, egyre komplexebbé válik az észlelés, a memória, az emlékezet. Ekkor már emlékszik egy -egy korábban történt, számára kellemetlenséget okozó helyzetre, ha ez a helyzet megismétlődik, akkor már tartani kezd tőle. pl.gyermekorvosi rendelőben az oltás, vagy egy hangos jármű közeledése. Ezekre a helyzetekre a gyermek erős félelemreakciókat ad. Ahogy nőnek a gyerekek, egyre több tényező válthat ki ilyen reakciót, sír ha a sötét szobájában egyedül marad, vagy ha az oviba kerül. Ekkor a szülőről való leválás a fő probléma, ezért fontos, hogy az oviban, legyen egy felnőtt akihez kötődik, hiszen ez segíti a szorongását oldani. Jól látható, hogy különböző időszakban és intenzitással törhet elő a kisgyermekekben a szorongás.
Azt is tudni érdemes, hogy a félelem egyik formája a szorongás, amely pozitív hatást szolgál elsősorban. pl. focimeccs, vagy szereplés előtti kis izgulás segíti mind testi mind lelki szinten a koncentrálást. Akkor viszont, amikor a gyermek folyamatosan fél, hezitál, bizonytalan magában, állandó biztatásra szorul, ahol már a szorongás mértéke a döntő, ami olyan jel lehet amire érdemes figyelni. A körömrágás, a tic , szótlanság, nem barátkozás mind figyelemfelkeltő lehet. A szorongó gyermek lehet “minta”gyerek az intézményben, amit a nagyfokú elvárás okozhat, de a folyamatosan ellenálló, makacs gyermek, nagy valószínűséggel csak a szülei biztonságát keresi.Nagyon sok negatív érzést, furcsa viselkedésmintát tud okozni, a nem koruknak megfelelő mozgóképek, telefon, számítógépes játékok használata, hiszen ezeket az ingereket még nem képesek a gyerekek feldolgozni. Sem a gyorsaságuk sem a tartalmuk nem megfelelő a gyermeki agynak. Feldolgozatlanul maradt ingerek miatt félhet elaludni, forgolódik éjjel, vagy különböző területeken jelenhet meg a félelem.
Iskoláskorban már van viszonyítási alapunk a gyermekünkhöz, így ha regresszió következik be testi-lelki szinten, zártabb, sírósabb, bizonytalanabb lesz, akkor ezek a folyamatok utalhatnak szorongásra. Testi tünetekben is megjelenhet a szorongás, aminek tipikus formái a fejfájás, hasfájás, fáradtság, étvágytalanság, rosszul lét, esetleg szobatisztaságban visszaesés. Félelmet okozhat a fokozott teljesítmény elvárás, ami testi szinten izgalmi állapotot okoz, de ez nagyon könnyen át tud csapni szorongásba.
Sajnos gyakran tapasztalok generalizált szorongást is, ami nem köthető egy-egy okhoz, hanem több esemény, helyzet kapcsolódik össze a gyermekben, vált ki általános szorongást.
Az introvertált típusú gyermekek szorongóbbnak mondhatóak, az életkor előrehaladtával azonban meg tudják tanulni a szorongáskezelés módját, amivel elviselhetően lehet együttélni.
Mit tehet a szülő?
– a teljesség igénye nélkül
– biztonságot teremteni
– először otthoni légkört alakítani
– empátia
– példamutatás
– bátorítás, magyarázat, megértés
– pozitív jelzések
– önismeret
– önbizalom növelése
– környezet megváltoztatása
– ha nem változik a helyzet és olyan mértékű, akkor szakember felkeresése
Most , hogy indul a suli , egyszerűen CSAK dicsérve, támogatva, segítve vezetni Őt!
Fejlődéslélektan, dr.Bagdy Emőke, Deliága Éva, a 4 éves pszichológiai tanulmányaim.
