Tudom a téma lerágott csont, mégis szeretném a saját tapasztalataimat megosztani Veletek! Mostanában, viszonylag hosszabb időt töltöttem egy olyan csodálatos helyen, ahol nem volt se tv, se mobil térerő, sem wifi. Ellenben volt körülölelő erdő vadakkal- őz, mókus, szarvas, vad nyuszi, bagoly,- lovak, medence, teniszpálya.
Kiváncsi voltam, milyen hatással van rám az ismételt fiatalkorom világa, a “mentesvilág”, mivel több mint húsz éve része az életemnek a mobiltelefon, tíz éve az okos változata, úgy gondoltam kicsit megválok tőlük. Persze az első napokban sokszor éreztem késztetést, hogy elővegyem, megnézzem jött e-email, vagy esetleg egy óriási “chathömpöly”zuhant-e rám!? De aztán ahogy elmélyedtem a pihenésben, szép lassan kivonódtam amennyire lehetett. Mivel minden nap barangoltam a környéken, ahol volt elérhetőség, ott a nap bizonyos időszakához kötöttem az “online” éhséget. Szép lassacskán aztán már erre sem volt szükségem. Arra gondoltam, van vezetékes telefon, a családtagjaim tudják hol vagyok, tehát elérnek. Mivel amúgy is mozgós, sportolós, pörgős vagyok, számomra nem jelentett kihívást ez a fajta élet, mégis az agyamat “kitisztítani a gondolattól” volt a legnehezebb. Visszakaptam egy idő után önmagam és tudom, mikor visszakerülök a szokásos mindennapjaimba, sem fogom engedni a kütyük fogva tartásár, eddig sem voltam függő! Mindamellett tisztában vagyok vele, hogy elengedhetetlen a mai életemben, hiszen ezen élek, emailezem, pénzügyezem, dolgozom, szervezek mindent.
Ma már rengeteg orvosi, neurológiai, pedagógiai, pszichológiai cikk foglalkozik a “kütyük“ ártalmas hatásairól, csak egy párat említsek: kimutathatóan több a fiatalkori 40 év körüli demencia, az alvászavarok számának növekedése, a felpörgetett impulzusok idegrendszeri hatásai elképesztő méreteket öltenek, a különböző magatartási helyzetek, a tartásbeli -gerinc, nyak- deformitásokról nem is beszélve, a valós-valótlan világ közötti különbség. Gondoljuk csak végig, ha a felnőttekre ilyen hatással van, akkor a gyerekekre, a kialakulatlan, a fejlődésben lévő agy, hogy tud erre reagálni?
Munkám kapcsán, sajnos egyre több olyan kisgyerekkel találkozom, ahol a figyelem hiánya kirívó, ahol a tanulási nehézségek központi oka a figyelemtartás hiányának képességében keresendő. A figyelem, mint az észlelés egyik alappillére a fejlődésünk során különböző területeken van jelen, akusztikus, vizuális, taktilis, a sikeres fejlődés elengedhetetlen része ezek összekapcsolásából ill. szétválasztásából áll.
Természetesen nem a “ képernyőzéstől ADHD-s, vagy ADD-s a gyerek, hiszen az egy neurobiológiai zavar, egy mentális egészség rendellenesség, de ez az elfoglaltság még erőteljesebben megjeleníti a tüneteket. Arról a nagyon szembeötlő tényről már nem is beszélve, hogy milyen mértékű agresszió, agresszív viselkedés jelenik meg vele. A gyerekek ellen - video, telefon játékok - én ezt is bántalmazásnak nevezem, csak hát ugye ez nehezen tetten érhető!
A mai világban a “kivonódást” receptre írnám fel minden családnak, hogy teljes fókusszal egymás fele forduljanak, vagy közösségeknek, hogy lássák mik a valódi értékek, az igazán fontos élmények, a belső világunk felfedezése a külső pózolt világ helyett! De ha ez nem is megvalósítható, akkor a felelős kütyü használatot helyezném előtérbe!