Korunk elcsépelt és elkoptatott kifejezése, de sajnos igaz.Ma már úgy gondolom, nem mondok azzal semmi újat, hogy milyen általánosan negatív hatásai vannak a gadgets-nek. Az a gyermek aki bizonyos “megengedett” képernyőidőn túl használja, annál az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- nem alszik eleget -alvás minősége megváltozik
- figyelem, összpontosítás csökkenése
- csökkent impulzuskontroll- hisztis gyerek-
- kontrollvesztettség
- elhízás
- valós tapasztalatok hiánya
- romló tanulmányi eredmények, -………..
Számtalan kutatás történik a világban a témával kapcsolatban, kiemelve, a figyelmi töredezettség a kaliforniai egyetem 2004 -es vizsgálata szerint 2.5 perc volt, mára ez a szám lecsökkent 47 mp-re. Tehát egy percet sem tudunk fókuszáltan egy dologra figyelni! Pedig a magyar diákok 5 % rendelkezik csak súlyos figyelemdeficittel, ám ennek a többszöröse, az iskolákban megbújó, kognitív területen is megmutatkozó gyengébb figyelmi teljesítmény, ami inkább a kütyü túlzott használatából eredhet.
Képernyőidő:
2-3 éves kor alatt ZÉRÓ !
3-6 éves kor között legyen jelen a szülő akár mese, akár telefonozásról van szó. Itt már meg kell tanítani a kikapcsolást is, az elhagyást, a kilépést.
7 éves kor fölött, úgy tűnik több kutatásból, hogy 2 órán túl már biztosan vannak káros következményei.
MENTÁLIS EGÉSZSÉGROMLÁS ALAKUL KI!
Valós függőség, mert örömforrásként használják, dopamintermelésre hat, ami függőséget okoz úgy, hogy elveszi az egyén, gyermek, fiatal, addigi érdeklődését!
A gyerekek, diákok hamis, mintha világban élnek a social média felületein keresztül, így a valós megtapasztalások, ill. az erre adott válaszok, reakciók is mintha mintákból szerzett reakciók. Egyre kevesebb a valós interakció szülő-gyerek között, hiszen a szülők is használják mindig mindenhol! Bethesda Gyermekkórházban Nagy Péter gyermekpszichiáter vezetésével indult képernyőidő csökkentő program családok számára, ahol konkrét javaslatokat tesznek CSALÁDOK számára az élhetőbb, egészségesebb mentális életért.
Egyik kiemelkedő pont, aminek kellene jelen lenni , az UNALOM! Ebben a fázisaiban az idegrendszer, az agy látszólag passzív, pedig ilyenkor épp reflektál, beépít, emészt, újat kitalál! A mai gyerek nem unatkozik, csak állandóan pörögtetve van, ill. a telefonja által állandó készenlétben is, hiszen folyamatos értesítések ezt kívánják meg, az azonnali virtuális jelenlétet.
Történt egy olyan kutatás is, olyan telefont kaptak a diákok két héten keresztül, ahol a screen szürke volt, tehát nem voltak színek, így kevésbé is volt felhívó jelleggel számukra. Ez idő alatt 50 perccel csökkent a képernyő idejük.
OKOSÍTÓ ALKALMAZÁS NINCS, Nagy Péter gyermekpszichiáter szerint, szerintem sincs! Helyette van személyes valós, interakciókkal dúsított, egymás felé fordult, mozgásra ösztönző, közös, valós programokban résztvevő család! Ezt visszaállítani kemény helyzet, de nem lehetetlen.
Mit lehet tenni? Hogyan?
CSAK TUDATOS SZÜLŐI BELEÁLLÁSSAL és MINTÁVAL!
A család összes tagja aktívan és egységesen elfogadja, hogy:
- étkezőasztalnál nincs jelen a telefon
- hálószobában sem
- lefekvés előtt egy-két órával nem használni
- a telefon helyett kínálni valamit ami építő, élménydús
- olyan napot , időszakot kijelölni, amikor zéró a kütyühasználat mindenkinél a családban
- sajátélményű beszélgetések, érzések kifejtése
- szürke telefonok jelenléte
- másra fordítani a figyelmet ami élményszerű, kielégítő.
Ma már több iskolában, osztályban hallani olyan kezdeményezést , összetartást, ahol a szülőközösség megállapodik pl. hogy nem vesz telefont, nem használ telefont a gyerek!
fotó: internet